Lesz egy új eljárás, a tagváltozás-bejegyzés. A Nemzeti Adó és Vámhivatalnak minden ilyen eljárásban három napon belül nyilatkoznia kell majd, hogy van-e kifogása a tagváltozás ellen. De mi van akkor, ha a bejegyzési kérelmet egyébként is el kellene utasítani? Meg kell várni a három napot vagy nem? És ha nem, akkor mi a hatálya annak a nyilatkozatnak, ami a NAV-tól az elutasítás után érkezik? Ezekre a kérdésekre a normaszöveg nem ad választ. De ez csak egyetlen példa.
Hogyan szigorodik a bírságolás?
A bírságolás egyrészt vonatkozik a cég képviselőire, másrészt az eljáró jogi képviselőkre. A cég képviselői tekintetében leginkább a változások bejegyzésének késedelmére kell figyelemmel lenni. A bírságtételek súlyosbodnak, illetve kiszabásuk kötelezővé válik. Késedelem esetén eddig a bíróság 50 000-500 000 Ft-ig szabhatott ki bírságot, és azt is csak akkor, ha szükségesnek látta. A jövőben a felső határ 900 000 Ft-ra emelkedik, és a bírság kiszabása kötelezővé válik. A bírónak legfeljebb annyi mérlegelési joga marad, hogy egy-két napos késedelem esetén a legalsó, 50 000 Ft-os tételt alkalmazza-e.
Ugyanezek a bírságtételek vonatkoznak a jogi képviselőre, amennyiben a bíróság az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban – az egyszerűsített változásbejegyzés megszűnik – észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a mellékletek nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek. A bírói gyakorlatot viszont ki kell alakítani abban a tekintetben, hogy milyen jellegű jogi képviselői hiba az, ami megfelel ennek a törvényi hipotézisnek. Például a névelírás igen, vagy nem? Növeli az ügyvédek felelősségét, hogy a bírságot akkor is ki kell szabni, ha a hiányosság utólag, a törvényességi felügyeleti eljárás során tárul fel. Tehát a bírságfenyegetettség a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására nyitva álló határidő leteltéig fennáll. A rendes eljárásban a jogi képviselők ilyen jellegű hibáikért bírsággal nem sújthatók. Ezért megjósolható, hogy az egyszerűsített cégbejegyzési kérelmek száma radikálisan csökkeni fog.
Mennyi idő alatt lehet majd bejegyezni egy céget?
Az „egy órás” cégbejegyzés – ténylegesen legalábbis – bizonyosan megszűnik. A jogi képviselő elektronikusan beküldi a cégbíróságnak a bejegyzési kérelmet, amire kap egy cégjegyzékszámot, de adószámot nem fog kapni automatikusan. Előbb az adóhatóság „megvizsgálja” a tagokat, vezető tisztségviselőket és egy munkanapon belül nyilatkozik, hogy az adószám megállapításának van-e akadálya. Ha mindent rendben talál, akkor megadja az adószámot és folytatódik a cégbejegyzési eljárás. Ha viszont az egy nap alatt nem nyilatkozik, akkor a cégbíróság felfüggeszti az eljárását és erről értesíti a jogi képviselőt. A felfüggesztésnek nincs határideje – akkor folytatódik az eljárás, ha megjött az adószám, vagy annak jogerős megtagadása. Nyilván ebben az esetben ugyanazon a cégnéven nem lehet kezdeményezni másik cégbejegyzési eljárást, de más cégnév alatt sem érdemes, amíg nem tudja az ügyfél, hogy miért került felfüggesztésre az ügye. Ez egyébként a cégbíróság értesítéséből nem fog kiderülni. Ha az adószám megtagadása valószínűsíthető, akkor a NAV nem nyilatkozik egy napon belül, viszont ekkor is 8 napos határideje van a határozathozatalra (tehát arra, hogy megadja-e az adószámot, vagy megtagadja).
Mitől függ, hogy a NAV megadja-e az adószámot?
Az adóhatóság az Art. 24/C. §-ban foglalt feltételek fennállását vizsgálja. Ennek röviden az a lényege, hogy ha a taghoz, vezető tisztségviselőhöz (vagy olyan másik céghez, ahol ők tagok, vezető tisztségviselők voltak) huzamosan 15 millió forintot meghaladó adótartozás „tapad”, akkor ez az adószám megadásának akadálya és az adóhatóság az adószámot megtagadja. Ez ellen az adóhatósági határozat ellen 8 napos jogvesztő határidővel kimentési kérelmet lehet előterjeszteni, ahol az érintettnek azt kell bizonyítania – röviden összefoglalva –, hogy az adótartozás nem az ő hibája. Ha ennek helyt ad a NAV, akkor az adószámot megtagadó határozatát visszavonja. Ha nem, akkor a cégbejegyzési eljárás felfüggesztésben marad, a cég előtársaságként működik és adózik (ehhez kap egy technikai adószámot) és a tagok az adókötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.
Honnan tudhatja valaki, hogy megtagadják-e majd a cég bejegyzését?
Lehet „hipotetikus” igazolást kérni az adóhatóságtól, hogy ha adott személyek cégbejegyzési eljárásban feltűnnének, akkor lenne-e kifogása az adóhatóságnak. Az igazolást 30 nap alatt ki kell adni, de ez sem garancia, mert a benne foglaltak a kiállítás napjára vonatkoznak. Továbbá az sem érezheti magát biztonságban, aki kapott adószámot a cégbejegyzési eljárásban, mert még egy évig fennáll az adóhatóság joga az adószám megtagadására.
Mi az újdonság a változásbejegyzési eljárásban?
A tagváltozás bejegyzése szigorodik. Ahogy említettem, lesz egy külön tagváltozás-bejegyzési eljárás. Itt szintén szerephez jut a NAV. Megkapja az érintettek személyi azonosító adatait, és a bejegyzési adóregisztrációhoz hasonló vizsgálatot végezhet, amire három napja van. Ha anomáliát jelez vissza, a cégnek a tagváltozás napjára mint fordulónapra vonatkozó közbenső mérleget kell készítenie és letétbe helyeznie, az erről szóló igazolást pedig hiánypótlási eljárás keretében be kell csatolni a cégeljárásba.
Ez elég komoly adminisztrációs tehernek tűnik. Mi ennek a célja?
Úgy tűnik, a jogalkotás során a tagváltozás-bejegyzés konstitutív hatálya tekintetében kompromisszum született. Az első benyújtott javaslat az üzletrész-átruházást még a NAV előzetes jóváhagyásához kötötte volna, és csak a bejegyzéssel lett volna hatályos – ehhez az adóhatóságnak mindenkit néhány óra alatt át kellett volna tudnia világítania és joga lett volna megtiltania az átruházást. A cég és annak tagjának felelőssége itt összemosódott volna, a közbenső mérleg egyfajta kompromisszumot tükröz; viszonyítási pontot jelenthet az adóhatóság számára egy későbbi adóellenőrzés során.
Érintik-e a változások azokat a már működő cégeket, amelyeknek nincsenek cégbírósági ügyeik?
A legközelebbi változásbejegyzéskor, de legkésőbb 2013. február 1-ig minden cégnek igazolnia kell a székhelyhasználati jogosultságát (azoknak is, amelyeknek a cégbejegyzéskor ezt nem kellett), valamint meg kell adni a tagok, a cég képviseletére jogosultak természetes azonosítóit, azaz azok lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét. A cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelét is be kell jegyezni a cégjegyzékbe, tag esetén ezt elég a változásbejegyzési kérelmen feltüntetni, nem része a tagjegyzéknek. De van jó hír is. Ha egy cégnek ezeket az adatokat, igazolásokat a határnap eljövetele miatt kell benyújtania, azt költség- és illetékmentesen megteheti.
Forrás: hvgorac.hu

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik, írja az MTI.

A parlament 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését. A javaslatra az ellenzéki és független képviselők mellett nemet mondott két fideszes képviselő is, Földesi Gyula és Vigh László, míg az LMP frakciója - a záróvitához hasonlóan - a zárószavazáson sem vett részt. Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik. Az eva kulcsának megemelése mellett az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nő.

A szavazás eredménye látható egy kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén, miután a Ház 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja. A jogszabály szintén új eleme, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést.

Jön az Erzsébet-utalvány

Fogyasztásra kész étel vásárlására Erzsébet-utalványt kaphatnak a munkavállalók béren kívüli juttatás keretében az adótörvényekhez zárószavazás előtt, az Alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító javaslatcsomag szerint - írja az MTI.

Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány. A javaslat úgy szól, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány 2012. január 1-jétől kizárólag a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalvány lehet. Jövő év december 31-ig az Erzsébet-utalvány melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlásra is felhasználható. A javaslat szerint az utalvány részletes szabályait ezután fogják kidolgozni kormányrendeletben. A parlament hétfőn délután tartja a jövő évi adótörvények zárószavazását.

A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan új adónem a kulturális adó, amelyet a pornográf termékekből nyert árbevétel után kell megfizetni. A kulcsa 25 százalék, de filmvetítésből származott árbevételnél csak 3 százalék.

A népegészségügyi termékadó (chips-adó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej.

A legfontosabb változás viszont a baleseti adó, amely ennek a törvénynek a része lett. Ezt a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A mostani kgfb kampányban már felhívták a biztosítók az ügyfelek figyelmét, hogy a közölt díjak várhatóan 30 százalékkal emelkednek az adó miatt. A parlamenti tárgyalás során a 30 százalékos kulcs mellé bekerült egy napi 83 forintos maximális adó, amely a nagyobb teljesítményű, és nagyobb kockázattal járó kocsik tulajdonosainak kedvez.

A tb-törvény módosításával a Ház kimondta, hogy a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosított - járulékalapul szolgáló - jövedelmével. Ez alól csak törvény tehet kivételt. A munkavállaló 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási-, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási-, és 3 százalék munkaerő-piaci járulékot fizet.

A munkabérek elvárt emeléséért cserébe járó adókedvezmény, amibe minden, a munkaviszony után fizetendő adó beletartozik, a bruttó bér 21,5 százaléka lesz jövőre, de legfeljebb havi 16.125 forint, míg 2013-ban 16 százalékra, illetve 12 ezer forintra változok ez a kedvezmény.

Az adózás rendjéről szóló törvénybe új elemként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.

A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és -fizetést írhat elő számára a hatóság.

A bizonytalan adójogi helyzet - mint új szabály-csoport - lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor - ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít - nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek.

A magán-nyugdíjpénztárak december 12-ig kötelesek átadni az állami adóhatóságnak azoknak az adatait, akik átléptek az állami nyugdíjrendszerbe, de a magán pénztárnál tartozásuk volt. A végrehajtást az adóhatóság végzi.

Jövőre lesz közérdeklődésre számot tartó biztosító, továbbá ilyen bank és kibocsátó is. A biztosítónál feltétel a 1 milliárd 500 millió forintos díjbevétel, banknál pedig az 500 milliárd forintos mérlegfőösszeg. Közérdeklődésre számot tartó kibocsátó az, akinek az értékpapírját bevezették a szabályozott piacra. Mindhárom intézménynél audit bizottságot kell létrehozni.

A helyi adó törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket, a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható.

Az illetéktörvény változtatása szerint jogszabály előírhatja igazgatási szolgáltatási pótdíj felszámítását. Ezt akkor kell fizetni, ha a hatóság a hivatali munkaidején túl, illetve a székhelyén kívül jár el, továbbá ha az ügyfél soron kívüli, sürgősségi, vagy pedig azonnali eljárást kér. Az útlevél sürgős kiállításánál máris bekerült a törvénybe a - még nem létező - külön jogszabály által meghatározott pótdíj.

Átalakul a gépjármű adó, jelenleg 1.600 köbcenti alatt 7 ezer, afelett 15 ezer forint az adó. Az új rendszer - négy lépcsőben - kilowattban méri a motor teljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. Például egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos, legfeljebb 4-es környezetvédelmi besorolású kocsi adója jövőre 22 ezer forint lesz. Ha 6 és 10 közé esik a besorolás, akkor viszont csak 11 ezer forint az adó.

A regisztrációs adó csökkenését mutatja, hogy a 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1.100 köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre esik. Az autók átírási illetékének drágulását példázza azonban, hogy egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos motorral szerelt 5 éves kocsi átírása a mai 28.800 forintról jövőre 44 ezer forintra emelkedik. A változtatások ugyanakkor illetékmentességet határoznak meg az elektromos autókra, illetve kimondják, hogy a motorkerékpárok illetéke nem lesz több az autókénál. A 3 ezer köbcenti feletti ugyanilyen környezetvédelmi besorolású kocsi adója pedig 3 millió 207 ezer forint helyett 400 ezer forint lesz jövőre.

A jövedéki adótörvényben a bioetenol adója - ezer literre vetítve - 40 ezer forintról 70 ezerre emelkedik. A parlamenti vitában elhangzott, hogy ekkora adóval nem éri meg bioetanolt előállítani. Az ellenérv: minden üzemanyag a hatásfokának megfelelő mértékben, de egységes mértékkel adózzon.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy gépjármű csak magyar hatósági jelzéssel vehet részt a forgalomban, kivéve, ha külföldi vagy belföldi flottaüzemeltető a tulajdonosa, és az a regisztrációs adót a jármű után megfizette. A gépjárműflotta-üzemeltetőnek az Európai Gazdasági Térségben kell székhellyel bírnia, és az év első napján legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsinak kell a tulajdonában lennie. További feltétel, hogy az árbevétele 75 százalékának gépjármű bérbe- vagy lízingbe adásából kell származnia.

A parlament megszabta továbbá, hogy aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, az külföldi rendszámújárművet az eddigi 30 nap helyett legfeljebb csak egy napig használhat az országban, de a külföldi üzembentartónak ehhez is írásban hozzá kell járulnia.

A kgfb törvény módosítása nyomán az állami gépjárművek mentesíthetők a kötelező felelősségbiztosítás megkötése alól. Az érintett gépjárművek körét a kormány határozza meg. Szakértői számítások szerint az állami gépjárműpark túl kicsi ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen működtetni a biztosításukat házon belül. Néhány ország korábban tett rá kísérletet, de visszatértek az üzleti biztosítókhoz, mert azok olcsóbban voltak.

A parlament a termőföld átminősítési spekuláció csökkentését célzó lépést is tett. Ennek indoklása szerint a megvásárolt termőfölt belterületté nyilvánításával a terület akár a többszörösét is érheti, ezért a törvény bevezeti a szokásos hozam fogalmát. Ha az eladási ár ezt meghaladja, akkor a különbség háromszorosa kerül be az adóalapba. Ugyan ez a többlet jövedelem a társasági adóban is adóköteles. Aki örökölte az átminősített termőföldet, arra nem vonatkozik a többlet adó.

A képviselők lehetővé tették, hogy a jövőben szűkebb lakókörnyezetében, vagy vendéglátás keretében árulhassa saját főzésű pálinkáját, aki azt palackozza és zárjeggyel látja el.

Újdonság továbbá, hogy a cégbejegyzést követően 5 napon belül be kell jelentkeznie a társaságnak a területileg illetékes gazdasági kamaránál. A kamarai hozzájárulás évi 5 ezer forint lesz.

forrás:portfolio.hu

Mégsem törlik el 2012-ben az egyszerűsített vállalkozói adót – dőlt el hétfő délelőtt. Az eva kulcsát és értékhatárát viszont megemelik, az adó mértéke minden korábban említettnél nagyobb mértékű, 40 százalékos lesz. Jövőre azok evázhatnak, akik éves árbevétele nem haladja meg a 30 millió forintot, míg jelenleg 25 millió forint az értékhatár. Az adókulcs a mostani 30 százalékról 40 százalékra emelkedik – dőlt el a Fidesz frakció hétfő délelőtti ülésén. Az evát mindkét kormánypárti képviselőcsoport szerette volna megtartani, ugyanakkor a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca és Orbán Viktor határozottan ellene volt. A Fidesz múlt heti frakcióülése után úgy tűnt, az adó már jövőre megszűnik, bár Lázár János Fidesz-frakcióvezető még akkor is azt mondta: olyan módosító javaslatot dolgoznak ki, amely az adókulcs emelésével 2013-ig meghagyná az egyszerűsített vállalkozói adót. Az eltelt egy hét végül mégis elég volt ahhoz, hogy a kormánypárti képviselők lenyomják a kormányt. Orbán Viktor a frakcióülés után azt mondta: „ők győztek meg engem”. A kormányfő ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy a megállapodás tartalmát Matolcsy György ismerteti majd. Az adó megszüntetésének ügyében politikai kudarcot elszenvedett nemzetgazdasági miniszter azonban a tanácskozásról távozóban azt mondta, Lázár János Fidesz-frakcióvezető ad tájékoztatást az ügyben. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy az adónem sorsa mi lesz 2013 után, tehát hogy a mostani döntés csak egy év haladékot ad-e az evás vállalkozóknak. Az evából a 2012-es költségvetés csaknem 180 milliárd forint bevétellel kalkulál. Elvileg ez az összeg most nőhet az adókulcs emelése miatt, de lehetséges, hogy az evás vállalkozók egy része épp az adóemelés miatt magától átlép a normál társasági adós körbe.

A legújabb T 4662. számú saláta törvényjavaslat 99-117§ érintik az áfa törvény egyes rendelkezéseit.  Ezek közül elsőként az áfa kulcs mértékének emelésére vonatkozó tervezett szabályokat ismertetjük.
A 25% -os adókulcs 27%-ra módosul,ennek megfelelően az adót is tartalmazó (bruttó) összegből, annak adótartalmát 21,26%-os kulcs alkalmazásával kell meghatározni.
Általános szabályként  azokban az esetekben kell az új adómértéket alkalmazni amelyeknél az ügylet teljesítési időpontja 2012. január 1-re vagy azt követő napra esik.  A következő esetekben a fizetendő adó megállapításának időpontja figyelembevételével kell az új adómértéket alkalmazni, azaz akkor, ha az adó megállapítás időpontja 2012. január 1-re vagy azt követő napra esik:
termék közösségen belül történő beszerzése
előleg fizetése
ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett
áfa tv.64§ (2),(3) bekezdésében írt esetekben
A 2011-ben érvényes adómértéket kell alkalmazni: ha a termék értékesítésére, szolgáltatás nyújtására részlet fizetéssel vagy meghatározott időre történő elszámolással történt megállapodás és  az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még 2012. január 1. napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt követően válik esedékessé. Ha a részletfizetés vagy elszámolás áthúzódik 2012- re, akkor az egyes évekre eső naptári napok száma szerint időarányos részteljesítésként kell megállapítani az egyes évekre jutó ellenértéket. A 2011-re eső ellenérték esetében a december 31-ig érvényes(25%) , a 2012-re eső ellenérték esetében pedig a január 1-től érvényes (27%) adómértéket kell alkalmazni.
A gépi nyugta- és/vagy számlaadásra szolgáló pénztárgépet és taxamétert legkésőbb 2012. február 29. napjáig az arra jogosított szervizzel át kell állíttatni. Az átállítás időpontjáig az érintettek nyugta-, illetőleg számla kibocsátási kötelezettségüknek kézi kibocsátású nyugtával, számlával tesznek eleget
Forrás: adóclub

Mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy jelenleg csupán az adó és járuléktörvények módosításáról benyújtott T/4662. számú törvényjavaslatban foglaltak alapján beszélhetünk a jövő évi járulékváltozásokról, ezért számítanunk kell arra az eshetőségre is, hogy a december 1-én megjelenő végleges módosítás eltérhet majd ettől.
Részemről nem vagyok híve a parlamenti döntést megelőző tájékoztatásnak, mert a könyvelők számára amúgy is decembertől február végéig tart a legsűrűbb időszak, - amikor a 2011-es és a 2012-es szabályokkal egyaránt dolgozniuk kell, - de a törvény kihirdetésétől rendelkezésünkre álló két hét (utána, szabadságok, ünnepek,) rendkívül kevés az új szabályok megismeréséhez.
A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításának tervezete kimondja, hogy
- A biztosítottak (dolgozók, vállalkozók, stb.) csak az egyéni járulékfizetésük alapján jogosultak az ellátások igénybevételére.
- Ugyanakkor a foglalkoztató által történő befizetés közvetlen ellenszolgáltatással nem járó fizetési kötelezettség, amellyel hozzájárul a közfinanszírozott ellátórendszerek pénzügyi fedezetéhez.
Ebből a megfogalmazásból válik egyértelművé, hogy aki megmaradt a magánnyugdíj-pénztár tagjának, a vállalata által fizetett 24% nem jogosítja őt fel arra, hogy az állami társadalombiztosítástól nyugdíjat várjon, mert az csak egy hozzájárulás a cég részéről a közfinanszírozáshoz. Ez a rendelkezés 2011. december 1-én lép hatályba. Tehát a foglalkoztató nyugdíj-hozzájárulást fizet.
A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó – ez utóbbi, mint önmaga foglalkoztatója, -által fizetendő munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék.
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék.
Járulékalapot képező jövedelem:
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
- a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
- a tanulószerződésben meghatározott díj,
- a hivatásos nevelőszülői díj,
- a felszolgálási díj,
- a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló,
- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
- és az előzőek hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér,
- illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.
A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után fizeti a társadalombiztosítási járulékot.
A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A magánnyugdíjpénztár tagja 10 százalék tagdíjat fizet. A tagdíj alapjának meghatározására a nyugdíjjárulék-alapra vonatkozó rendelkezések az irányadók. (A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a pénztárak felé kell közvetlenül bevallani és befizetni.)
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeniegészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, amunkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj-hozzájárulás alapja havonta legalább a minimálbér, (garantált bérminimum,) az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese.
A biztosított társas vállalkozó nyugdíjjárulékának (tagdíjának) alapja megegyezik a nyugdíj-hozzájárulás, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig megegyezik a vállalkozásra meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjával.
Társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, és személyesen nem közreműködik. Az ő esetében a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Ezzel kibővül a járulékfizetők köre. Megszűnik az ingyenes ügyvezetés, belép a minimum-járulékalap.
A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot
a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,
b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem
alapulvételével fizeti meg, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj-hozzájárulás alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese. Megjegyzem, hogy a Tbj. fogalomrendszere alapján, a vállalkozások tevékenységéből adódóan a garantált bérminimumot illetve annak másfélszeresét kell alkalmazni minimumként.
A biztosított egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékának (tagdíjának) alapja megegyezik a nyugdíj-hozzájárulás, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékának alapja megegyezik a foglalkoztatói  egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékának alapjával.
Az evás egyéni vállalkozókra ugyanez a szabály vonatkozik.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5400 forint (napi összege 180 forint).
A nyugdíjjárulék fizetés alá tartozó jövedelem felső határa 2012-ben egy naptári napra jutóan 21 700 forint lesz.
Vigyázat! Megszűnik a minimális járulékalap havi átlagos számításával kapcsolatos szabály a vállalkozóknál, tehát a minimum havonta teljesítendő.

            Forrás: Adóforum

A javaslat a béren kívüli juttatásként adható juttatások körét módosítja, amelynek értelmében 2012. január 1-jétől nem minősül béren kívüli juttatásnak az univerzálisan beváltható étkezési utalvány, helyét a meleg-étkeztetésben a Széchenyi Kártya vendéglátás kártyája váltja fel. A fogyasztásra kész étel formájában, illetve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában adható juttatás értéke 5 ezer forintot meg nem haladó értékben minősül béren kívüli juttatásnak. Az utalványokat 2012. október 1-jét követően kizárólag a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kibocsátó bocsájthatja ki. (Korábbi hírek szerint ez a Magyar Posta lehet majd.) A törvényjavaslat szerint továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás, és a kapcsolódó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően azonban az három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló kártya számlájára utalható a következők szerint:

A 2011-re várható egykulcsos adó bevezetése mellett további különadók megjelenésére lehet számítani. Az ágazati különadóként kivetett forgalmi és vagyoni típusú adókkal, feltehetően megegyező arányban csökken az adóteher a foglalkoztatás területén, elsősorban a jövedelemadókban. Így 2011-ben kb. 5% adókönnyítés érzékelhető majd elsősorban a magánszemélyek jövedelemadójában. Gyermektelen adózók számára a javasolt változások havi 300 ezer forintos jövedelemig kis mértékű adóteher növekedést eredményeznek, míg gyermekes családok esetében minden jövedelemsávban személyi jövedelemadó csökkenés következik be. A foglalkoztatás költségei elsősorban a magasabb jövedelemsávban csökkennek. Csökkentett, 16 százalékos adókulccsal valósítható meg a jövő évtől a járulékalapot eleve nem képező osztalékkivonás.

Egyebek közt erről is rendelkeznek azok a kormány által pénteken benyújtandó javaslatok, amelyek a pénzügyi stabilitást és a gazdaságélénkítés szolgálják a szakminiszter szerint. Péntek délig nyújtja be a kormány azokat a javaslatokat, amelyek az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 intézkedési csomag részeként javíthatják az ország pénzügyi stabilitását és a gazdaság élénkítését. A 29 pont közül tizenhatot pipál ki a második körös intézkedéssel a kormány, ennek véghezviteléhez 58 törvényt és egy kormányrendeletet kell módosítani - derült ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón elmondottakból. A benyújtani tervezett javaslatok jelentős része visszamenőleges hatállyal lép életbe, mivel a szöveget várhatóan két-három hét átfutással tudja elfogadni a parlament, ám a jogszabályok már mától hatályosak.

Az állami adóhatóságtól június végén visszakerültek az önkormányzatokhoz a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok. Így az állandó illetve ideiglenes iparűzési tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adókötelezettséget már ismét az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvény értelmében idén január elsejétől, első ízben a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket az állami adóhatóság gyakorolta. Június 29-ét követően visszaállt az eddig megszokott rendszer, erről az APEH hivatalos oldalán közleményt tettek közre, melyet itt is elolvashatnak: